SZŐLŐ LEVÉL

Bihari Zoltán cikke számomra fontos dolgokra világított rá.

Olvassátok a SZŐLŐLEVELET, Tokajról, nem csak tokajiaknak. Gondolom én. mg

Mi vár a Furmintra Tokaj-Hegyalján egy felmelegedő periódusban?

Bihari Zoltán

Az ipari forradalom óta, de különösen az elmúlt évtizedekben hatalmas mennyiségű üvegház-hatású gáz került a légkörbe, ami egy globális szintű felmelegedést indított el. Az ennek következtében megváltozó klíma hatásai alól a Tokaji Borvidék sem térhet ki. Felmerül a kérdés, hogy mi várható a borvidéken, illetve mi vár a Furmintra, mint a borvidék emblematikus fajtájára? A rendelkezésre álló tényeket összegyűjtve, az eddigi tendenciákat megvizsgálva lehet következtetni a várható jövőre.

Hőmérséklet

A Tokaji Borvidék a szőlőtermelés északi határán fekszik, ahol ehhez a hűvösebb klímához nagyszerűen alkalmas szőlőfajtákat szelektáltak ki, mint amilyen a Furmint is. A globális klímaváltozás azonban melegedést hoz a borvidékre. A föld átlaghőmérséklete 0,7 C°-al emelkedett a 20. század eleje óta. A Tokaji Borvidék Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet mérései alapján azonban ez a Tokaji Borvidéken 1-1,5oC fokos emelkedést jelentett a téli és a nyári hónapokban is (1-2.ábra).

 

1.ábra A januári átlaghőmérséklet az elmúlt 110 évben


 

2.ábra Az augusztusi átlaghőmérséklet az elmúlt 110 évben

A szőlő növekedése szempontjából a hőmérsékletnek kiemelkedő szerepe van (Jones & Alves 2012, Coombe 1987). Nem véletlen, hogy a minőségi szőlőtermelés határát az éves középhőmérsékleti izotermákhoz kötik, ami nagyjából a 10-16oC-os évi középhőmérsékleti izoterma közötti övezetben lehetséges (Kozma 1964). A Tokaji Borvidéken 8-11 oC-os évi középhőmérsékletet mérhetünk. A déli lejtőkön azonban ettől magasabb, ami a minőségi szőlőtermelést támogatja (3.ábra). 

 


3.ábra Az évi átlagos középhőmérséklet Magyarországon az 1971-2000 közötti időszak alapján (Internet 1)


A mért éves középhőmérséklet azonban növekszik. Hazánkban a legnagyobb mértékben a borvidékünkön emelkedett, azon belül is leginkább a borvidék északi részén (4.ábra). Ez részben azt jelenti, hogy korábban kevésbé jó adottságú területek válhatnak kiemelkedővé, illetve az északabbi területek adottságai javulnak.


 

4.ábra Az éves középhőmérséklet változása az 1980-2009 időszakban (Internet 2)


A szőlő meglehetősen szélsőséges hőmérsékletet is képes elviselni, akár -10-15 oC-os hideget is (Hidalgo 2002). A hidegre, ha nem is ilyen mértékben, de szüksége van a szőlőnek, mert ez indikálja a rügyek nyugalmi állapotát (Branas 1974). Amint a téli hőmérséklet +10 oC fölé emelkedik, a szőlő véget vet a nyugalmi állapotának, és fejlődésbe kezd (Winkler 1974). A tartós hidegnek tehát fontos szerepe van télen. A korai felmelegedés beindítja a szőlő fejlődését, ami ezáltal egy tél végi-kora tavaszi fagyra érzékennyé válik. Ezért lehet veszélyes az a trend, hogy a január és február együttes átlaghőmérséklete az elmúlt 110 évben 2 oC-kal emelkedett (5.ábra).


 

5.ábra A január és februári középhőmérsékletek változása az elmúlt 110 évben


Jól ismert tény, hogy melegedés hatására megváltozik a szőlő fenológiája (Le Roy Ladurine 1988, Chuine et al. 2004). A korai felmelegedés Tokajban is előrébb hozta az elmúlt években a rügypattanást (6.ábra). Ez azért is jelent problémát, mert a tapasztalatok szerint viszont a virágzás időpontja nem lett korábbi, így a rügypattanás és a virágzás közötti időszak meghosszabbodott, ami növeli a növény lisztharmatnak való kitettségét (7.ábra).


 

6.ábra A rügypattanás időpontja a T85-ös Furmint esetében Tarcalon


 

7.ábra A rügypattanás és a virágzás közötti időszak hosszának változása az elmúlt 5 évben


Jól ismert jelenség, hogy a melegben „elégnek” a bogyókban a savak (8.ábra). Arról a jelenségről van szó, hogy a bogyókba beáramló borkősav és almasav mennyisége csökken, míg a légzés során annak elégetése nő, a sav jelentős része pedig szerves kötésekben lekötődik. Bár a szüretkor közvetlenül mérhető savtartalom kissé csalóka, mert a lekötött savak egy része az erjedéskor felszabadul, de kétségtelenül, a meleg lágyabb borokat eredményez. A szüret pontos megválasztása tehát a megszokott ízlelési rutin megváltoztatását igényli.


 

8.ábra A cukortartalom és a titrálható sav mennyiségének változása a furmint 8/7575-ös klónnál a 2013-2016-os években.


Napos órák száma

Az elmúlt 10 évben körülbelül 10%-al nőtt a napos órák száma a borvidéken, ami gyakran száraz forrósággal is társult (9.ábra). A nyári meleg, illetve a hőstressz károsíthatja az élettani folyamatokat, így okozva terméscsökkenést (Moutinho-Pereira et al. 2007). Az erős napsugár nyár közepén perzselést okozhat a levélen, vagy a termésen is (10.ábra). A napégés ellen részben lehet védekezni. A sorok irányának megválasztása már telepítéskor is fontos szempont kell, hogy legyen, az észak-déli irányultság megfelelőbb. A fürtök körül alkalmazott levelezést is tudatosan kell végezni, mégpedig úgy, hogy az árnyékos oldalon távolítjuk el a leveleket, míg a napos oldalon meghagyjuk.


 

9.ábra A napos órák számának változása a vegetáció alatt az elmúlt 100 évben


 

10.ábra Napégés a szőlőszemeken


A napsugárzás persze nagyon fontos a növény asszimilációja szempontjából. Ha kevés a felhő, több a napsütés, ami elősegíti a korábbi cukrosodást (Coombe és Iland 2004). Ez persze abban az esetben káros, ha száraz bor készítése a cél, hiszen a magas cukortartalom nagyon magas alkoholtartalmat eredményez, ami nem kívánatos (Sadras és Moran 2012). Erre megoldást néhol a mesterséges alkohol-csökkentéstől várnak, míg nálunk a korábbi szüret jelenthet megoldást. Félő azonban, hogy a korábban szüretelt szőlő minősége nem éri el a jól beérett szőlőét. Mindig a déli lejtők voltak Tokajban az első osztályú dűlők, de a jövőben a délkeleti, délnyugati fekvésűek kedvezőbbnek bizonyulhatnak.

Csapadék

A klímaváltozás nem csak a hőmérséklet emelkedésében merül ki, hanem a többi időjárási tényező is módosul. Magyarországon az éves csapadék mennyisége csökken, ebben hazánk Dél-Európához hasonló viselkedést mutat. Az országos évi csapadékösszeg 1971 és 2000 közötti átlaga 568 mm. A Tokaji Borvidéken ettől az elmúlt 6 évben kevesebbet mértünk, 536 mm-t, ami azonban a 2010-es év 804 mm-ét és a 2015-ös év 250 mm-ét is magában foglalja, tehát hihetetlen szélsőségekkel találkoztunk az elmúlt években, ami viszont régebben is előfordult! Az éves csapadékmennyiség azonban 110 év alatt nem mutat trend-szerű változást (11.ábra). A csapadék éves eloszlása azonban úgy tűnik, hogy változott, a nyári hónapokban kevesebb, az őszi-téli időszakban pedig több csapadék hullott, tehát kissé a mediterrán klíma felé mozdult. Ez a szőlő esetében akár jó hír is lehet, hiszen ha a tél folyamán elegendő nedvességet tud betárolni a talaj, akkor az a mélyre hatoló szőlő számára elérhető nyáron is, és nem károsodik.


 

11.ábra A csapadékmennyiség változása az elmúlt 110 évben a Tokaji Borvidéken


A forró, száraz nyári nappalok aszállyal is járnak. Az aszálytűrés képessége eltérő a különböző nemes szőlőknél és az őket tápláló alanyoknál is. A kettő kombinációja határozza meg a növény szárazságtűrő-képességét. A mediterrán országokban alkalmazott alanyok magyar körülmények közötti adaptációja lehet az egyik út a fenntartható szőlőművelés felé. A másik lehetőség a csepegtető öntözés bevezetése. A szárazság viszont pozitív fejleményt is hoz, hiszen száraz nyarakon csökken a növényvédelem költsége, illetve a gyommentesítésre sincs szükség, mivel a gyomnövények is elpusztulnak, vagy legalábbis mérsékelten növekednek.

Összefoglalva az elkövetkező évtizedek várható tendenciáit, egy mondattal: a mediterrán klíma irányába mozdul el a borvidék éghajlata. 

Tavasz: Korábbi, szárazabb tavaszok várhatóak.

Nyár: Nő a forró, száraz nyarak száma.

Ősz: Csapadékosabb, meleg őszök száma nő.

Tél: Csapadékos, enyhébb telek száma növekszik.

Ami várható, hogy a szélsőségek, az időjárási rekordértékek gyakoribbá válnak. Egymástól nagyon eltérő egymás utáni évekre kell számítani. Trendszerűen pedig az éves középhőmérséklet emelkedése folytatódik.

A Tokaji Borvidék legkülönlegesebb boráról, az aszúról azonban nem szabad elfeledkezni, hogyan is változhat a termelése a jövőben? Amennyiben az időjárási viszonyokban az elmúlt évek trendjei folytatódnak, akkor várhatóan ritkábban fordulnak majd elő olyan évek, melyek alkalmasak a nagy és jó minőségű aszú termelésére. A különböző irányba kilengő szélsőséges évek között kevesebb, aszútermelés szempontjából kiegyensúlyozott évre számítunk (12.ábra).


 

12.ábra A legjelentősebb aszús évjáratok a Tokaji Borvidéken az elmúlt 230 évben


Milyen lehetőségek vannak a felkészülésre?

A különböző szőlőfajták más-más klimatikus körülmények között teljesítenek a legjobban (Jones 2006). Sok borvidéken felmerül a felmelegedéssel szembeni védekezés eszközeként a fajtaváltás. A Tokaji Borvidéken azonban ez szóba sem kerülhet! A borvidék hírnevét nem utolsó sorban a Furmint nagyszerű tulajdonságainak köszönheti. Borvidékünkön a klónszelekció eszközéhez kell nyúlni. A Furmint olyan változatát kell megtalálni, mely toleránsabb a meleggel és szárazsággal szemben.

A másik eszköz a szárazságot jobban toleráló alanyok kiválasztása, a harmadik pedig a fitotechnikai munkák okszerűbb alkalmazása. Utóbbinál gondolok a telepítéskori sorállásra, a zöldmunkákra, a talajtakaró növényzetre, a talajmunkákra.

A horvátok is termelnek Furmintot, és a klímánk az elkövetkező 25-50 évben max. az ottani klímához lesz hasonló. A Furmint egyébként viszonylag jól tűri a szárazabb talajt. Véleményem szerint a Furmint továbbra is jól termeszthető lesz a borvidéken. A borminőségben romlás semmi esetre sem várható. Az aszúsodás jövője azonban sokkal hektikusabbnak tűnik. Az aszútermés a bogyóérés idején dől el. A nedves időben fellépő botritiszes rothadást egy száraz periódus kell, hogy kövesse. Nagyobb számban várhatóak a csapadékos vagy éppen teljesen száraz őszök, ami következtében ritkulni fognak az aszús évek.


Irodalom

Branas, J. 1974. Viticulture. Dehan, Montpellier.

Chuine, I., Yiou, P., Viovy, N., Seguin, B., Daux, V. and Le Roy Ladurie, E. 2004. Historical phenology: grape ripening as a past climate indicator. Nature 432. 289–290.

Coombe, B. G. 1987. Influence of temperature on composition & quality of grapes. Acta hort. 206:23–36.

Coombe, B.G. and Iland, P. 2004. Grape berry development and winegrape quality. Dry, P.R. and Coombe, B.G., eds. Viticulture. Volume 1 – resources, 2nd edn (Winetitles: Adelaide, SA, Australia) pp. 210–248.

Hidalgo, L. 2002. Tratado de viticultura general. Mundi-Prensa Libros Spain, Madrid, Spain.

Jones, G. V. 2006. Climate and terroir: impacts of climate variability and change on wine. Pp. 1–14 in R. W. Macqueen, L. D. Meinert, eds. Fine wine and terroir – the geoscience perspective. Geoscience Canada, Geological

Jones, G. V., & F. Alves. 2012. Impact of climate change on wine production: a global overview & regional assessment in the Douro Valley of Portugal. Int. J. Global Warming 4:383–406.

Kozma P. Szőlőtermesztés. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 312 pp.

Le Roy Ladurie, E. 1988. Times of feast, times of famine. A history of climate since the year 1000 (Farrar, Straus and Giroux by arrangement with Doubleday and Company, Inc.: Garden City, NY, USA).

Moutinho-Pereira, J., N. Magalhaes, B. Goncalves, E. Bacelar, M. Brito, & C. Correia. 2007. Gas exchange & water relations of three Vitis vinifera L. cultivars growing under Mediterranean climate. Photosynthetica 45:202–207.

Sadras, V.O. and Moran, M.A. 2012 Elevated temperature decouples anthocyanins and sugars in berries of Shiraz and Cabernet Franc. Australian Journal of Grape and Wine Research 18. 115–122.

Winkler, A. J. 1974. General viticulture. University of California Press, CA.

Internet 1: www.met.hu/eghajlat/magyarorszag_eghajlata/altalanos_eghajlati_jellemzes/homerseklet/

Internet 2: www.met.hu/eghajlat/eghajlatvaltozas/megfigyelt_valtozasok/Magyarorszag/