Sándor Zsolt Pincészete

BÜKKI BORVIDÉK

3530 Miskolc Kis-Avas Arnóti sor 115.

+36 70 365 9671

info@sandorzsolt.com

www.facebook.com/sandorzsoltpinceszete


Zsoltot nagyon régóta ismerem. Legalább tíz éve annak, hogy az egyik első egri kihelyezett képzésünkön határozott lábakon álló kamerájával megjelent és előállt a kéréssel, miszerint fölvenné a kurzust. Nem igazán szeretjük az efféle felvételeket, de a kérés annyira határozott volt, hogy nem is volt esélyem nemet mondani. Nos így indult a történet, mely azt hiszem a legjobb irányba fordult. Zsolt borai azt hiszem nem azért izgalmasak, mert ilyen borokat szeretne készíteni. Inkább az az érzésem hogy maga az izgalom a tájban és a szőlőben van, amit a gazda szeretetteljes gondoskodásával képes tökéletesen kibontakoztatni és átvinni a palackba.

Miskolc és a Bükk mint szőlőtermő terület korábban nem csengett feltétlenül pozitívan. Holott adottságaiban bőven van mire büszkének lennie. Nem kívánok senkit a globális felmelegedés veszélyeivel riogatni – tudjuk mi jól mit jelent ez. De azért érdemes belegondolni, hogy ezek a hűvösebb részei az országnak – Zsolt szavaival „ahol fázik a szőlő lába” – még tudhatnak, tartogathatnak valamit, amit nem ismerünk.

Amúgy maga a borvidék sokkal komolyabb múlttal bír, mint amit feltételezünk róla. Egy kis ismétlés.

BÜKKI BORVIDÉK

ELHELYEZKEDÉS: Az Egri borvidéktől keletre, a Bükk déli lejtőin terülnek el a szétszórt ültetvények. A borvidék keleti határa Miskolc. Települései: Aszaló, Barabás, Bogács, Borsodgeszt, Bükkaranyos, Bükkzsérc, Cserépfalu, Cserépváralja, Edelény, Emőd, Harsány, Kács, Kisgyőr, Kistokaj, Mályi, Megyaszó, Mezőkövesd, Miskolc, Nyékládháza, Sály, Szikszó, Tard, Tibolddaróc és Vatta. 

TALAJ, KLÍMA: Talajára a riolittufán kialakult barnaföldek, agyagbemosódásos erdőtalajok és fekete nyiroktalajok jellemzőek. Az északi hideg szelektől a Bükk vonulata védi, szélárnyékos fekvése miatt kevés csapadékot kap, nyáron jelentős a vízhiány.  

SZŐLŐFAJTÁK: Főleg fehérszőlőket termesztenek: chardonnay, leányka, olaszrizling, Müller-Thurgau és cserszegi fűszeres. Kékszőlők: cabernet sauvignon, cabernet franc, kékfrankos, merlot és zweigelt.  

TÖRTÉNETE: Csak 1970 óta önálló borvidék, hírneve és elismertsége messze elmarad Egerétől. Pedig talajviszonyai és klimatikus adottságai révén méltó társa lehetne az Egri borvidéknek. Riolittufába vágott pincéi is az egri pincékkel vetekszenek. Nem is volt mindig így, ez az Eger melletti mostohagyerek státusz.

Igaz, hogy először csak egy 1313-as oklevél említi a szőlőt Nagymiskolc területén, de az ásatások bizonyítják, hogy a jégkorszak végétől lakott volt a vidék, vadászó-gyűjtögető életmódot folytató emberek lakták, akik rendszeresen fogyasztották a vidéken őshonos vadszőlő termését is. 1503-ban Ulászló megerősíti a város korábbi borszabadalmát. „Miskolcon idegen bort nem árulhat, aki ez ellen vét, a bévitt bort elveszíti.” Egy 1798-as gazdasági munka már így ír: „A tokaji, a soproni és a ruszti bor kereskedelméből származó jövedelmet a miskolci megelőzi.” Ez persze csak úgy lehetett, hogy a hatalmas miskolci pincehálózatokban érlelődött a tokaji bor jelentős része.  A pincék legöregebbjei még a középkorban készültek, de a teljes hálózat a XVII.-XVIII. századra fejlődött ki az Avason. Tibolddaróc a XIX. és XX. században híres pezsgőalapbort termelő vidéknek számított. A pezsgőhöz olaszrizlinget és furmintot használtak. 

Sajnos még mindig nagyon kevés a palackozott bor a borvidéken, pedig a borok nagy része savakban gazdag, jó illatú, üde, főleg pezsgőkészítésre kiváló alapanyag lehetne. 

A jól faragható riolittufába, alakították ki a településekkel szerves egységet alkotó pincerendszereket. Tibolddarócon és Bogácson, közvetlenül a település fölött, többszintes pincesorokat építettek ki. Meghökkentő a máig fennmaradt pincék száma: Cserépfalun 400-450, Bogácson 600 és Tibolddarócon 1000 körüli pince meglétéből is következtetni lehet arra, hogy egykoron milyen virágzó szőlőtermesztés folyt a vidéken. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy nem csak a bor tárolására használták a pincéket, hanem egyéb gazdasági célokra is. Tibolddarócon juhhodályt vágtak a tufába, és a pincék búvóhelyül is szolgáltak a török időkben. Nem ritka a 6 méter széles, 25 méter hosszú és 3 méter magas pince sem. A legmelegebb nyárban is egyenletes 11 C fokos hőmérsékletűek.    

Az avasi pincék egy része ma használaton kívüli, de Görömböly nevezetes pincesora ma is jó állapotban van, akárcsak a meglátogatásra érdemes bogácsi, úgynevezett Csecslyuki pincesor, vagy Cserépfalun a Berezdi, más néven Berezdalji pincesor is.      

Magáról a birtokról és a szőlőről-borról jobb, ha maga a termelő beszél, maradnék a boroknál.

http://www.sandorzsolt.com


A fajtaválaszték lehet hogy sokakat megdöbbent de ha a borokat kóstoljuk, mindnek megtaláljuk a helyét a sorban és saját arcát is. A legelső bor amivel megismerkedtem a Legény volt 2013-ból. Tiszta zweigelt, remek szerkezettel, finom savakkal, komplex aromatikával. Csudaszép bor és még élvezetes is! Ebből a fajtából még két változatot készített a gazda, a 2 x 450 a mennyiségre utal, talán a Legénynél is árnyalatnyival elegánsabb struktúrával. Az évjárat „sima” zweigeltje is könnyed, jó arányú bor volt finom savakkal. Sajnos csak volt, mert ezekből vélhetően sehol nincs már egy palack sem.

Zenit 2016

Tiszta, közepesen intenzív szín. Illata élénk és határozott. Édeskés felhanggal jelentkező finoman árnyalt gyümölcsösség, aszalt kajszi, mangó jellemzi. Behízelgő, de nem buta illat. Szájban kis cukorédesség fogad de szinte azonnal érezni a bor lendületes savait is. Kitűnő egyensúly alakul ki a finom de határozott savszerkezet és az érezhető maradékcukor együtteséből. Intelligens és kedves bor egyszerre, nagyon jó inni. Aromatikája mindvégig megőrzi az illatból már ismert friss gyümölcsösséget. 

Cserszegi Csattos dűlő 2016 

Színében halvány pirkadtság. Illatra tiszta, intenzív, de nem tolakodó. Édeskésen fűszeres, friss gyümölcsös. Élénk, de érezni rajta egy meleg árnyalatot is. Szájban meglehetősen lendületes savakkal indul. Teste közepesnek mondható, ízeiben intínzívebb mint illatban. Betölti a szájüreget de végig megmarad könnyedsége. Elég hosszú, amit vélhetően savainak köszönhet. Tiszta, határozott, jó arányú bor, nem túl bonyolult. 

Sándorné Chardonnay 2016 

Színe halvány, zöldes beütésekkel. Illata visszafogott, édes fűszerességet és almás, melegebb tónusokat kínál. A hordót csak nyomokban lehet benne érezni, sehol nem tűnik soknak. Szájban nagyon sima, ez tűnik fel legelőször. Finoman krémes, simogatja a szájpadlást. Teltsége épp hogy észrevehető, nem akar túl erőteljes lenni. Remek egyensúly, kissé zárkózott aromatika kíséretében. Levegővel érett őszibarack és körte jelenik meg ízében. Hosszú és elegáns bor, érdemes az érlelésre. 

Anna Luca Cserszegi fűszeres 2015 

Hosszan héjon áztatott tétel. Halvány narancsba hajló szín. Élénken szőlős illat, a fajta finomabb oldalát mutatva. Őszibarack, körte és szőlő minden mennyiségben. Leheletnyi élesztősség is érezhető. A korty simán indul, a bor szerkezete kifogástalan. Nagyon kis cserzőanyag érezhető, ami viszonylag gyorsan egy selymességbe megy át. Hosszú és tartós, egyensúlyát a kis kerekség teszi igazán széppé. Tartós, ízeiben elegáns és hosszú is. Egyéniség, biztos nem mindenkinek tetszik, de én nagyon szeretem. Remek bor. 

Rosé Zweigelt 2015 

A szokásos magyar rozé színeknél mélyebb, inkább rubinba hajló, de nem túl meleg árnyalat. Illata intenzív és tartós, tele cseresznyével, meggyel, ribizlivel. Kóstolva bor-élményt ad, nem a tipikus könnyű nyári jellegtelen rozé stílust. Nagyon jól kiegyensúlyozott bor, finom és élénk. A kis melegség nagyon jól áll neki. Buja és barátságos, kifogástalan szerkezettel. Határozott vörösboros karakter van benne, amitől a korty is komolyabbá válik.  Ornamentikája nem tolakodó. Évek óta nem ittam ilyen jó rozét. 

Rosé Zweigelt 2016 

Mélyebb, melegebb tónusú szín ez is. Illatában élénkebb, de kissé egyszerűbb a korábbinál (2015). Nem érzem azt a nagyon finom gyümölcsösséget, kis vegetális vonal érezhető az illatában. Szájban is sokkal élénkebb és talán a savak miatt érzem kissé harsánynak. Lendületes, jól iható bor, de ez nem ugrik ki annyira, mint az előző évjárat. Jó arányú, szépsavú, élénk bor, egyszerűbb szerkezettel. 

Siller Zweigelt 2015  

Finoman vibráló, élénk rubin szín, könnyű. Illata meggyes- kissé ásványosba hajló. Fűszeres, sós és paprikás is kissé. Szájban sima és meleg tónusú, szerkezetre ez is kifogástalan. Nem válik nehézkesség a magasabb alkoholtól, savai végig megtartottak. Hosszú és eleven a szánkban függetlenül attól, hogy a korty végét melegség uralja. Gyümölcsössége a pirosbogyósok körét teljesen lefedi, ízében több a gyümölcs, mint illatában. Szerethető bor a pince stílusjegyeivel.